„Ruha teszi-nem teszi” vita

„Ruha teszi-nem teszi”

Az öltözettel kapcsolatos kérdéseket már nagyon sok fénytörésből szemrevételezték, és ki-ki meg is találta a kijelentés mellett, illetve ellen szóló érveit. Vitára nincs is szükség, csupán arról van szó, hogy mindenki meglátása szerint dönt a kijelentő, illetve a tagadó kategória mellett. 

Ruha teszi az embert, vagy nem? Ez itt a kérdés? Ma is az? Másként vélekedünk egy a legújabb divat szerint öltözködő nőről és férfiről. Megint másként egy klasszikusabb, puritánabb stílust preferáló egyénről, vagy mondjuk egy népviseletet tisztelő és abba öltözködő személyről. Mindegyiknek megvan a maga skatulyája, címkéje, ám ennek a szövegnek nem célja az ítélkezés, csupán a téma dióhéjba való helyezése. Főképpen a harmadik csoport körül forgolódunk az elkövetkezőkben, melynek alapjául több remek szakirodalmi munka kínálja fel magát Apor Pétertől az öltözködéskultúra szakterületéig. 

A magyar viseletnek csupán egy szegmensét ragadjuk ki az elkövetkezőkben, melyhez Nagy Rózsa: Magyar viselet a XVIII. század végén és a XIX. század elején című munkáját használjuk fel forrásanyagként. Toldy Ferenccel egyetértve a ruházat, a külsőségek különféle eszmék hordozóivá formálódhatnak. Az ősi viselettől fokozatosan távolodtunk el, de mindennek értékes jegyei, vonásai korunkban is felszínre törnek.